Dr Ugrai János
Az ökoiskola legfontosabb célcsoportjai a tanulók, a szülők és a helyi közösség tagjai. A családok rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola környezeti nevelési célkitűzéseiről és a helyi fenntarthatóságot középpontba állító programokról, amelyek megvalósításába bekapcsolódhatnak. Az iskolai környezeti nevelést erősíthetik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók (pl. cserebere-börze), a közös programok (pl. Az év fája, az év madara c. kiállítás), a zöld jeles napok (pl. TUDÓS TANÁROK - TANÁR TUDÓSOK: Könyvek & további művek. Föld napja, víz világnapja, biodiverzitás napja, komposztálás napja) megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes, formális nevelésen) kívüli színterei is (a nem formális nevelés lehetőségei): közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, természet- és környezetvédő civilszervezetek stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés szempontjából, hiszen kötetlenebb, belső motivációra épülő tanulásra adnak lehetőséget.
- Neveléstörténet Albizottság | MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság
- Tudományos konferencia a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából | Magyar Nemzeti Múzeum
- TUDÓS TANÁROK - TANÁR TUDÓSOK: Könyvek & további művek
Neveléstörténet Albizottság | Mta PedagÓGiai TudomÁNyos BizottsÁG
E tényezők között vannak olyanok, amelyek minden innovációt elterjesztő kezdeményezés szempontjából relevánsak, és olyanok, amelyek csak az innovációk bizonyos típusai szempontjából tekinthetőek relevánsnak. A támogató rendszereket érdemes külön is kiemelni: ezen belül különösen a horizontális kommunikáció és az ezt támogató hálózatosodás érdemel figyelmet. Ezek különösen fontos részét alkotják a közoktatás átfogó innovációs és tudásmenedzsment-rendszerének, azaz annak tágabb a környezetnek, amelyben az oktatási innovációk születnek és terjednek (erről részletesebben lásd Balázs et al., 2015; Fazekas, 2015; Halász, 2015; Kovács, 2015). Tudományos konferencia a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából | Magyar Nemzeti Múzeum. Az, amit az oktatás világában a támogató rendszerek fogalma alatt szoktunk leírni, az eredeti Rogers-féle elemzésben különösen gazdag problémavilágként jelenik meg: ezt nem könnyű elválasztani a többi elemtől, így a befogadó szervezet sajátosságaitól vagy a kommunikációs csatornáktól. Az innovációkat átvevők, legyenek azok akár egyének, akár szervezetek, komplex innovációs ökoszisztémában találhatóak, ahol a viselkedésüket számtalan tényező alakítja.
Tudományos Konferencia A Reformáció 500 Éves Jubileuma Alkalmából | Magyar Nemzeti Múzeum
Mindezek megvalósításához azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete egy olyan, demokratikus klímájú intézmény, amelyben problémafókuszált tantervi tartalmakkal, bizalmi partnerségre, egymás kölcsönös tiszteletére, hallgatói aktivitásra, együttműködésre, folyamatos reflexióra és fejlesztő értékelésre építő oktatással, illetve témába illeszkedő intézmény- és tereplátogatásokkal valódi esély nyílhat az érdemi társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök fejlesztésére. Ezt a folyamatot az intézmény életében rendszeresen megjelenő jótékonysági akciók, adománygyűjtések, önkéntes feladatvállalások, érzékenyítő programok, fókuszált konferenciatartalmak, szakmai műhelyek stb. további extrakurrikuláris, illetve rejtett tantervi hatásokkal támogatják. Neveléstörténet Albizottság | MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. Zárásként néhány kiemelt gondolat a hallgatók által írt reflektív esszékből: Sokat megtudtam ezeknek a gyerekeknek a sorsáról, és tisztelem az erejüket. A tapasztalatokat össze lehetne úgy is foglalni, hogy emberség, empátia, tolerancia.
Tudós Tanárok - Tanár Tudósok: Könyvek & További Művek
Ennek a bizottságnak a tagjai gyakorló tanárok, illetve felsőoktatási szakértők, de 5 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 2012/66, 10647. 6 Pl. (letöltés ideje: 2014. november 1. ) 7 110/2012. Magyar Közlöny, 2012/66, 10644. 63 Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről személyük nem nyilvános. Egy könyvet jóváhagyás után vissza is vonhatnak, ha a továbbiakban nem felel meg a szakmai, didaktikai és pedagógiai követelményeknek. A tankönyvek jóváhagyásánál fontos tényező továbbá a szülők véleménye. Ha a szülők valamelyik tankönyvet nem találják megfelelőnek, akkor kezdeményezhetik a felülvizsgálatát. Magának az engedélyezésnek az eljárása tartományonként változó, de mindenütt erősen szabályozott. Az országban több kiadó is működik, a különböző tantervek miatt a piacon igen nagy számú tankönyv (40 000 db) közül tudnak választani a tanárok. A kiadók közül mégis kiemelhetünk hármat, amely a németországi tankönyvpiac 90%-át lefedi: ezek az Ernst Klett, a Cornelsen és a Westermann.
évf., 2-3. sz., 7 36. Hargreaves, A. Fullan, M. (2012): Professional Capital: Transforming Teaching in Every School. New York: Teachers College Press. 115 Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről Hildreth, P. Kimble, C. (eds) (2004): Knowledge Networks: Innovation Through Communities of Practice. London: Idea Group Inc. Horváth Gy. (1999): Kutatás, felsőoktatás és regionális átalakulás. Az innováció szerepe a regionális fejlődésben. Magyar Tudomány, 44. évf., 4., 447 458. Kobayashi, M. (2012): Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei. Budapest: OFI. (letöltés ideje: 2015. május 24. Jelentés a magyar közoktatásról (2010): szerk. Balázs É. Kocsis, M. Vágó I. Kemény I. Janky B. Lengyel G. (2004): A magyarországi cigányság, 1971 2003. Budapest: Gondolat Kiadó MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Kertesi G. (2005): A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az oktatásban. Budapest: Osiris. Kézdi G. (2016): A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége.