Ll Rákóczi Ferenczi
~ mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s kiáltványban harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen. 1703. jún. 16-án maga is bejött az országba. Esze Tamás fogadta, pár száz főnyi rosszul felfegyverzett jobbágy élén. Az áradásszerűen növekvő jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, s őszre megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. ~ maga vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni és a romhányi csatákat. 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári ogy. Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatásra azonban csak 1707. 5-én kerülhetett sor a marosvásárhelyi ogy. -en. 1705. Ll.rákóczi ferenc általános iskola. szept. -ben a szécsényi ogy. a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította.
Ii. Rákóczi Ferenc Hazatér - A Turulmadár Nyomán
Fiait nem hozhatta magával. Soha többé nem látta őket. Rákóczi öt esztendeje nem látta családját: "Sokban növelte örömömet a reménység, hogy Fenségedet láthatom… Jól tudja, melyen gyöngéden szeretem mindig Fenséged kedves személyét…"- írta feleségének ekkortájt. Rákóczi feleségét leírhatatlan pompa, ünnepélyes fogadtatás kísérte mindenütt. "Fejedelemasszonyként" tisztelték, vidáman, fényűzően élt. A férjével töltött két hónapjáról keveset tudunk. Ugyanakkor Rákóczi véleménye a békeközvetítésről a következő: "Hitemet se feleségemért, se gyermekimért meg nem szegem. " Sarolta Amália 1706. július 10-én elbúcsúzván férjétől Csehországba ment. II. Rákóczi Ferenc hazatér - A Turulmadár nyomán. Itt született negyedik gyermeke, aki alig néhány hetet élt. Innen a svéd, majd a porosz király udvarába került. Később a lengyelországi Jaroslawban élt. Házassága ekkorra tönkrement, gyermekei visszaszerzésére nem táplálhatott reményt. A hercegnő a férje által utalt évjáradékból fedezte kiadásait. 1711-ben találkozott ismét, s utoljára Rákóczival, miután a fejedelem elhagyta Magyarországot.
Ii. Rákóczi Ferenc És Társai Újratemetése
A Rákóczi-szabadságharc 1903. évi bicentenáriumát már országszerte megünnepelték, mintegy előkészítve a rehabilitációt és a hamvak hazahozatalát. A hamvakat szállító hintó a Váci körúton A fejedelem és a többi emigráns, valamint száműzetésbeli elődeik, Thököly Imre és Zrínyi Ilona sírjainak felkutatása, a fennmaradt tárgyi emlékek megmentése Fraknói Vilmos, Thaly Kálmán és Thallóczy Lajos érdeme. A hazahozatalról látványos parlamenti jelenetben egyezett meg 1904. március 10-én Tisza István miniszterelnök és Thaly Kálmán, az ellenzéki Függetlenségi Párt alelnöke (és ez a hatalmas belpolitikai megosztottság enyhülésének jelképévé válhatott volna, a későbbi fejlemények azonban az ellentétek további mélyülését hozták). A század első éveire az egész Monarchiát elérte az egész Európát sújtó válság. II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése. Hazánkat is mélyreható belpolitikai krízis sújtotta, Bécs a katonai újoncok létszámának felemelését követelte. Az ellenzék nélkül patthelyzet alakulhatott volna ki. A kényes politikai problémát végül Tisza István és Thaly Kálmán 1904. március 10-i látványos parlamenti megegyezése és gróf Apponyi Albert ötlete oldotta meg.
Takács László konklúziójában szintén megjelenik a szabadságharc hadvezére és a bűnbánó magánember kettős képe, ami az önéletíró Rákóczi személyes vívódásait is tükrözi. Egyed Emese: Színpadi álom a Rákóczi-emigrációról. K. Boér Sándor: Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban Az irodalom világába vezet minket Egyed Emese, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorának tanulmánya, amelyben egy nemrég felfedezett és 2011-ben Kolozsváron bemutatott színdarabról olvashatunk. Ll rákóczi ferenc. Kövesdi Boér Sándor Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban című, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárából előkerült mű kézirata igazi irodalomtörténeti csemegét jelent, amelynek legfontosabb forrása Mikes Kelemen Törökországi levelek című, első kiadásban 1794-ben Szombathelyen megjelent munkája. A Rákóczi-emigráció világába vezető színpadi mű főszereplője mégsem a bujdosó fejedelem, hanem az emigráns magyarokkal, elsősorban Rákóczi Ferenccel és később fiával, Rákóczi Józseffel szoros kapcsolatot ápoló neves francia renegát kalandor, Alexandre de Bonneval, alias Humbaracı Ahmed Paşa, vagy Bonneval pasa.